Hírek

Így nem lesz elég szakmunkás!

<<< Vissza

2014.07.31

A beiskolázási adatokból látszik: egyre kevesebb a diák a szakképzésben.

A középfokú oktatási intézményekbe történő beiskolázási trendeket mutatja az Oktatási Hivatal összefoglaló tájékoztatója. A dokumentum az elmúlt 15 év adatait vizsgálja.

Az elmúlt 15 évben a középfokú oktatási intézményeknél a beiskolázható férőhelyek száma országosan közel 10 ezer hellyel növekedett, ezzel szemben a középfokú iskolákba jelentkezők száma az 1999/2000. tanévhez viszonyítva mára közel 30 ezer fővel csökkent. Ebből értelemszerűen következik, hogy a képző intézményekben egyre több a betöltetlen, üres tanulói helyek száma.

(Forrás: Oktatási Hivatal)

Az általános felvételi eljárásban felvett tanulók számának változásai az elmúlt 15 évben, iskolatípusok szerint:



(Forrás: Oktatási Hivatal)

A rendelkezésre álló adatokból látható, hogy a gimnáziumokba a 2013/2014. tanévben hasonló létszámmal történt a felvétel, mint 15 évvel ezelőtt. Ezzel szemben a szakközépiskolákba és a szakiskolákba az általános felvételi eljárás során felvett diákok száma jelentős csökkenést mutat. A szakközépiskolákba az 1999/2000. tanévi számokhoz viszonyítva országosan körülbelül 10 ezer fővel kevesebb került felvételre. A szakiskolákba pedig a 15 évvel ezelőtti adatokhoz viszonyítva a 2013/2014. tanévben már közel 12 ezer tanulóval kevesebbet iskoláztak be.

Országosan tehát egyre kevesebb fiatalt kezdi meg tanulmányait középfokú oktatási intézményben, viszont ha az iskolatípusokba felvettek eloszlását vizsgáljuk, jól látható, hogy a tanulói létszámhiány szinte kizárólag a szakiskolákban és a szakközépiskolákban mutatkozik meg.

A fenti megállapítást megerősíti a 2014/2015. tanévre vonatkozó továbbtanulási szándékot bemutató alábbi diagram:



(Forrás: Oktatási Hivatal)

Az első helyen megjelölt tanulói jelentkezések alapján elmondható, hogy a fiatalok többsége az általános iskolát követően gimnáziumban szeretné folytatni a tanulmányait. Ebbe az arányba a hagyományos (4 vagy 5 évfolyamos) gimnáziumba jelentkezőkön kívül beletartoznak a 8 osztályos és a 6 osztályos gimnáziumba jelentkezők is, akik a gimnáziumba jelentkezettek több, mint 20%-át teszik ki.


A 2014/2015. tanévre történő beiskolázás néhány további adata:

Az Oktatási Hivatal által közzétett adatok kitérnek az általános felvételi eljárást követően dokumentált beiskolázási férőhelyekre vonatkozó - iskolatípusok szerinti – betöltöttségre.

Az általános felvételi eljárás után az iskolai férőhely betöltöttséget képzéstípus szerint az alábbi diagram mutatja:



(Forrás: Oktatási Hivatal)

A diagramon látható, hogy amíg a gimnáziumi férőhelyek nagy része feltöltésre került, addig a szakközépiskolák a betölthető helyeiknek alig több mint felét (57%), a szakiskolák pedig a szabad kapacitásuknak jóval kevesebb, mint felét (alig több mint 38%-át!) tudták betölteni diákokkal.


További beszédes adatokkal szolgálnak az általános felvételi eljárást követően, a 2014/2015. tanévre kötelezően kiírt rendkívüli felvételi eljárás számai.

Iskolatípusok szerint vizsgálva, az adatokból kiderül, hogy amíg a gimnáziumok 2/3-a része tanulmányi területeinek 100%-át fel tudta tölteni, addig ezt a szakiskoláknak alig több mint 10%-a tudta elérni, valamint az összes iskolatípus közül a szakiskolákban van a legtöbb olyan tanulmányi terület, ahol egyáltalán nincs felvett tanuló. A szakiskolákban - igazgatói döntés alapján - összesen 256 tanulmányi területen egyáltalán nem indul el az oktatás.

Az általános felvételi eljárást követően a rendkívüli felvételi eljárás kiírására kötelezett intézmények száma és aránya is hasonló képet mutat. A 2014/2015. tanévre felvételt hirdető 532 szakközépiskolából 448-at, a felvételt hirdető 457 szakiskolából pedig összesen 414-et köteleztek rendkívüli felvételi eljárás kiírására. Az előbbi esetében ez 84,2%-ot, az utóbbi esetében 90,6%-ot jelent, azaz látható, hogy a szakközépiskolák és a szakiskolák nagy többségében az általános felvételi eljárás eredményeként annyira alacsony volt a férőhelyek betöltöttsége, hogy központilag szükség volt rendkívüli felvételi eljárás elrendelésére és lefolytatására.


A szakképzésbe történő egyre nehezebb beiskolázás további látható okai között érdemes megemlíteni a következőket:

Amint a korábbi diagramon is látható, az általános felvételi eljárás során a 4 évfolyamos gimnáziumba történő felvétel mellett a 8 évfolyamos gimnáziumba 2945 főt, a 6 osztályos gimnáziumba pedig összesen 4430 diákot vettek fel, tehát az amúgy is csökkenő tanulói létszámból a legjobb képességűeket már idejekorán elviszi a 8, illetve a 6 osztályos gimnázium.

A folyamatosan csökkenő számú beiskolázható fiatalok miatt a 4 osztályos gimnáziumok is már egyre gyengébb képességű diákokkal töltik fel férőhelyeiket. A gimnáziumokból pedig a tanulók nagy része felsőoktatásba szeretne bejutni.

Azok a fiatalok, akik már nem jutottak, illetve nem juthattak be gimnáziumba, első körben elmennek szakközépiskolába, így a szakiskolákba már tényleg csak a leggyengébben teljesítő gyerekek kerülnek be, képességüket tekintve sokszor a képezhetőség határán.


A gazdaság mást igényel

A beiskolázás tendenciáival szemben a gazdasági igények mást mutatnak. A gazdasági szereplők rámutatnak arra, hogy a cégek 60-70%-ban jellemzően középfokú végzettségűeket igényelnek, és körülbelül 30%-ban van csak szükségük diplomás munkaerőre (ez természetesen ágazat és tevékenységi kör függvényében változik).

A kizárólag termelő, feldolgozóipari cégeknek jellemzően 60%-ban szakmunkásra, 20%-ban technikusra és csak 20%-ban van főiskolát vagy egyetemet végzett munkavállalóra szükségük.

Az iskolarendszer jelenlegi, és - a beiskolázási trendek alapján prognosztizálható - várható kibocsátása tehát ellentétes a munkaerő-piaci igényekkel, amely súlyos problémák megjelenését vetíti előre a munkaerő-piacon és a gazdaságban egyaránt.

Komoly következményekkel kell szembe néznünk, ha a cégek nem találnak elegendő megfelelően képzett potenciális munkavállalót a munkaerő-piacon. Hiába tőkeerős egy cég, hiába van számos megrendelése, és terméke legyártásához megfelelő eszközparkja, ha nincs meg a szükséges humán erőforrás, előbb vagy utóbb leépít és elmegy oda, ahol megtalálja azt a képzett szakembert, akire szüksége van.

Ha nem tudjuk megfeleltetni - de legalább közelíteni - a munkaerő-piaci kínálatot a kereslethez, ne várjuk, hogy megyénk, régiónk, országunk egyre vonzóbbá váljon termelő cégek számára a befektetéshez, letelepedéshez és munkahelyek teremtéséhez. E cél eléréséhez elengedhetetlenül fontos, hogy a képzési rendszert olyan irányba tereljük, hogy az iskolai kibocsátás mindinkább megfeleljen a gazdasági szereplők igényeinek.

Arról is érdemes beszélni, hogy mi lesz azokkal a fiatalokkal, akik elvégzik ugyan a gimnáziumot, de nem kerülnek be a felsőoktatásba, nem tanulnak tovább. Ők munkát vállalnának, de nincs szakmájuk, így semmi nincs a kezükben, ami elősegítené a munkaerő-piacon való érvényesülésüket. Így, habár érettségivel rendelkeznek, mégis hátrányosabb helyzetből indulnak, mint azon társaik, akik ezen évek alatt már egy piacképes szakmát szereztek.


Miért nem vonzó a szakképzés?

Számos oka van annak, hogy miért nem vonzó ma a szakképzés a fiatalok körében. Ezek közül az alábbiakban kitérünk néhányra, amit mindenképpen említenünk kell.

Ma már a hátrányos helyzetű társadalmi csoportoknak olyan komoly rétege van jelen a szakképzésben, amely jelentősen megnehezíti a szakképző intézmények dolgát, egyúttal számos potenciális diák és családja szemében csökkenti a képző intézmények vonzerejét.
Leginkább szerepet játszó gondok a viselkedési problémák és a képezhetőség határa.

További probléma a szakmunkás megbecsültsége, ami a társadalmi megítélésben és sok területen a fizetési színvonalban is látszik.

Európai Uniós jelentés is kitér arra, hogy Magyarországon a szakmunkás és az értelmiségi munkavállaló fizetése közötti különbség - az EU más tagállamaihoz viszonyítva is – aránytalanul nagy. Ez a tény – habár egyes kiemelt szakmák esetében már változni látszik a helyzet - szintén azt idézi elő, hogy a fiatalok kevésbé akarják ezt az utat választani, azaz egyre kevesebben akarnak szakképző intézményben továbbtanulni.

A szakképzés helyzetének javítása össztársadalmi érdek, ezért annak eléréséért, hogy a szakképzés a pályaválasztás előtt álló fiatalok számára vonzóbbá váljon, mind a cégeknek, mind a képző intézményeknek, mind a családoknak, azaz minden érintett szereplőnek tennie kell, hiszen valódi eredményt csak így lehet elérni.

E cél elérésében fontos szerepe van a pályaorientációnak, amelyhez a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara pályaválasztási munkájával is hozzájárul. További kiemelt szerep jut a kamara mellett működő Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságnak, amely évenként meghatározza a hiányszakmákat, valamint a szakképzést érintő beiskolázási javaslataival mindent megtesz azért, hogy az iskolai kibocsátás egyre jobban közelítsen a gazdasági szereplők elvárásaihoz.

Minden jog fenntartva © 2013