Hírek

Mi motiválja a fiatalokat a pályaválasztásban, mik a terveik és milyen forrásból tájékozódnak?

<<< Vissza

2014.12.03

Az általános iskolások pályaválasztással kapcsolatos ismereteit, terveit, érdeklődését vizsgáló összefoglaló elemzés jelent meg a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet jóvoltából.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) gondozásában megjelent tanulmány a pályaválasztás előtt álló, hetedik osztályos általános iskolás tanulók továbbtanulás és szakmaválasztás iránti érdeklődését, illetve munkával kapcsolatos terveit vizsgálja.

A felmérés során feltett kérdések kitértek a szakmaválasztással, továbbtanulással kapcsolatos ismeterekre, tervekre, a diákok érdeklődési köreire, a feladatok elvégzésével kapcsolatos általános attitűdjeire, a munka világáról alkotott elképzeléseikre, valamint arra, hogy a különböző pszichológiai tényezők és a családi háttér hogyan befolyásolják a fiatalok pályaválasztási döntéseit.

Az elemzésből – többek között - kiderül, hogy a pályaválasztás előtt álló diákok legnagyobb része beszél a szüleivel e témáról, az egyéb információkat pedig nagyrészt az internetről gyűjtik be. A tájékozódás az osztályfőnöki órákon és az iskolai és egyéb pályaválasztási rendezvényeken is folytatódik. Az eredményekből azonban az is látszik, hogy vannak hetedik osztályosok, akiknél egyáltalán szóba sem került még a pályaválasztás kérdése.

A szülői tanácsok többsége arra irányul, hogy gyermekük szerezzen olyan szakmát, amivel szívesen foglalkozna a jövőben, illetve sokan tanácsolják a fiatalnak, hogy olyan szakma irányába menjen, amivel jól tud majd keresni.

A felmérés eredményeiből jól látszik az is, hogy a diákok többsége továbbra is főiskolára vagy egyetemre szeretne menni, őket követik, akik szakközépiskolai érettségit szeretnének, és csak 15%-uk lenne szakmunkás tanuló. A megkérdezett fiatalok szüleinek egyharmada, azok, akik szakmaszerzés irányába terelnék gyermekeiket, egyúttal azt is tanácsolják, hogy gyerekük a szakma mellé lehetőleg érettségit is szerezzen a jövőben. Elgondolkodtató viszont, hogy a megkérdezettek 11%-a elérni kívánt célként csak a gimnáziumi érettségit jelölte meg, azon túl egyelőre nem tervez.

A kutatás alapján, a családi háttér pályaválasztásra gyakorolt hatását vizsgálva megállapítható, hogy elsősorban az apa iskolai végzettsége a befolyásoló tényező. A felmérés eredményéből látszik, hogy a fiatalok általában olyan szintű iskolai végzettséghez kötött foglalkozásokat szeretnének űzni, ami az apának is volt. A szellemi foglalkozásokat általában a magasabb iskolai végzettségűek gyermekei tartják vonzónak.

A diákok egyéni motivációját vizsgálva az tapasztalható, hogy az első helyen (75%) a pénzkeresés áll, illetve az, hogy a fiatal saját lakást szeretne.

A felmérés kitér a magyarországi régiók között kimutatható eltérésekre is. Amíg a jobb gazdasági mutatókkal rendelkező régiókban magasabb a szellemi foglalkozást tervező diákok aránya, addig az ország keleti részén jellemzően a fizikai foglalkozások a népszerűbbek.

A fiatalok körében végzett kutatás egy összetett mutatószámmal, az úgynevezett „önállóság-index”-el is számol. Az index a kapott válaszok alapján azt mutatja, hogy átlagosan önállóbbak azok a gyerekek, akiknek a szülei magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. Azok a diákok pedig, akik önállóbbak, általában magasabb szinten akarnak továbbtanulni, és gyakrabban választanak felsőfokú végzettséghez kötött foglalkozást.

Az országos pályaorientációs vizsgálat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara területi hálózata segítségével valósult meg. A kutatás során közel tízezer hetedik osztályos tanuló válaszolt a feltett kérdésekre.


Az elemzés a GVI honlapján, az alábbi linkre kattintva érhető el:

Általános iskolások pályaválasztása 2014.




Minden jog fenntartva © 2013